Gyülekezeti kirándulás
Szeptember 29-én szombaton gyülekezetünk és a szorgalmatosi református gyülekezet 45 fő részvételével kirándulásra indult a Zemplénbe.
A júniusi Reménység Fesztivál szép élményei után már akkor többen megfogalmazták, hogy szívesen vennének részt máskor is közös együttléten, kiránduláson a gyülekezet tagjaival. Így került sor szeptember végén erre a valóban hitépítő, élményekben- és látnivalókban gazdag gyülekezeti kirándulásra, mely során Boldogkőváralja, Vizsoly, Göncruszka, Gönc, Hejce nevezetességeit tekintettük meg, majd Tokaj érintésével utaztunk haza Tiszavasváriba.
Szombaton reggel 8 óra előtt néhány perccel valamennyien izgatottan vártuk az indulást a templom előtti téren. Miután kényelmesen elhelyezkedtünk az autóbuszban, elindultunk első úti célunk felé Boldogkőváraljára. A kellemes beszélgetések – a finom édes- és sós sütemények, mellyel Sütő Lajosné és Kerekesné Lévai Erika lepett meg bennünket – közben gyorsan telt az idő, hamarosan feltűnt előttünk a dombon álló vár látképe.
Az időjárás is a kegyeibe fogadott bennünket, és a kezdetben kicsit borongós idő után a nap is kisütött. Végigjártuk az Árpádkori vár szinte minden szegletét, megnéztük a kiállításokat, gyönyörködtünk a várfalról elénk táruló táj szépségében. Bár a várbeli séta próbára tette izmainkat, a gyerekeknek még maradt erejük a külső várfal meghódítására is. Innen utunk a helyi falumúzeumba vezetett, ahol régi idők használati tárgyait, munka eszközeit láthattuk közelről.
Következő állomásunk Vizsoly volt, pontosabban a XIII. század elején épült vizsolyi templom. A középkori templom történetének meghallgatása után megcsodálhattuk a – többségében – bibliai eredetű falfreskók maradványait, valamint a Károlyi Gáspár által lefordított és 1590-ben megjelentetett első teljes magyar nyelvű Biblia egy eredeti példányát. A templom látogatást közös énekléssel zártuk.
Ezt követően Kovács Zsolt Levente református lelkipásztor és felesége várt bennünket a templomkertben. Általuk bepillantást nyerhettünk a kis létszámú gyülekezet életébe, mindennapjaiba, küszöbön álló terveibe. Lehetőségünk volt megtekinteni a felújított kántortanítói házat is.
Utunk ezt követően Göncruszkára vezetett, ahol Sóhajda Levente lelkipásztor fogadott bennünket. Láthattuk a szépen felújított templombelsőt, valamint hallhattunk a helyi gyülekezet sokrétű tevékenységéről, szorgalmáról, többek között a méhészkedésről, és az általános iskola létrehozásáról. Itt készült az első csoportkép rólunk.
Innen a Talentum Tehetséggondozó Általános Iskola épületébe mentünk át, ahol végig járhattuk a családias hangulatú, melegséget árasztó tantermeket, ahol három osztályban összesen 45 kisdiák tanul.
Göncruszkáról a közelben lévő Göncre vitt utunk, ahol elsőként a Károlyi Gáspár Múzeumot és Biblia Kiállítást tekintettük meg. A múzeum emléket állít Gönc neves prédikátorainak, valamint a gönci reformátusság évszázados egyházművészeti kincseit tárja a látogatók elé. Különböző korok Bibliái tanúskodnak arról, hogy bár a világ változik, az Isten üzenete, a benne megfogalmazott örömhír és erkölcsi parancs felette áll térnek és időnek. A múzeum épületéből átsétáltunk a szomszédos református templomba, ahol énekszóval zártuk a látogatást. Útban Hejce felé maradt egy kis idő arra is, hogy rövid sétát tegyünk a gönci falunap forgatagában.
Hejcére érve megtekintettük a falu központjában felállított emlékművet, mely a Borsó-hegyen 2006. január 19-én lezuhant szlovák katonai repülőgép áldozatainak állít emléket. Az emlékmű árnyékában Pere Gyula presbiter a tragédiáról és annak körülményeiről beszélt a csoport tagjainak.
Kicsit elfáradva, de jókedvűen, énekszóval hálát adva Istennek a nap minden áldásáért indultunk a kirándulás utolsó állomására Tokajba. Élményeink mellé Pere Gyuláné Katika mindenkinek egy-egy saját maga által készített könyvjelzővel kedveskedett.
Tokajban még maradt egy röpke félóra fagylaltozásra, aztán hazafelé indultunk. Este fél nyolc körül érkeztünk meg reggeli indulásunk helyszínére.
Hálával a szívünkben gondolunk az együtt töltött nap minden percére. Adja Isten, hogy még sok ilyen közös élményben legyen részünk a jövőben is.
Losonczi Anita, presbiter