Hónap: 2014 augusztus

Napi Ige és gondolat

*****

2014. augusztus 21. csütörtök

***************************************************************

 

Hálaáldozat

Az ezekből készült ételáldozatot vidd el az ÚRnak. Vidd oda a paphoz, az pedig járuljon vele az oltárhoz. Vegye ki a pap az ételáldozatból az áldozat emlékeztető részét, és füstölögtesse el az oltáron. Kedves illatú tűzáldozat ez az ÚRnak. (3Móz 2,8-9)

A hálaáldozat akkor őszinte, amikor békességet teremt a bensőnkben. Nem kötelességszerű-, hanem jókedvű, harmóniát teremtő cselekedet. Mint azé az idős emberé, akit minden reggel megmosolyogtak, amikor reggelenként végigsétált a tengerparton és sirályokat etetett. A turisták elnézően kuncogtak; szegény, nem tudja, hogy mit csinál, mire költi a pénzét! A népszerű üdülőhely állandó lakói azonban tudták, kit rejt a görbülő háton már lötyögő pilótadzseki. Eddie volt, a nemzeti hős, aki ellenséges találatot szenvedve, 1942-ben gépének személyzetével és utasaival együtt a tengerbe zuhant. Harminc napig, két mentőtutajon ringatta őket a Csendes-Óceán, amíg rájuk találtak. Nyolc nap után elfogyott az élelmük. Eddie Rickenbacher minden napnak egy bizonyos idejében imádkozott. Azon a délutánon már alig bírták elviselni az éhséget. Eddie az ima befejezését követően arcára tette sapkáját és ledőlt pihenni. Abban a pillanatban egy sirály szállt le, közvetlenül mellé, a mentőtutaj szélére. Senki sem moccant. Mindenki Eddire figyelt. Tudták, vagy a sirály, vagy ők halnak meg. Eddinek sikerült elkapni a madarat. Néhány apró falat mindegyiküknek jutott belőle. De nem ez volt a lényeg, hanem a bensőségek! A mentőtutajhoz tartozó felszerelés része volt néhány horgászbot és horog. A sirály ehetetlen belső részeit azonnal feltűzték és órák alatt több halat sikerült fogniuk, amik aztán újabb csalit jelentettek. Egyetlen sirály mentette meg az életüket. A tengerparton, haláláig, minden reggel sirályokat etető öreg embert meg lehetett mosolyogni, de akik ismerték a történetét, azok megkönnyezték, amikor csak feltűnt a viseltes pilótadzsekiben. Mert ahogy tudott, hálát adott annak a 1942-ben értük meghalt sirálynak.

Jézus nem véletlenül szállt le közénk. Jézus nem két-tutajnyi embernek mentette meg az életét. Jézus feláldozta magát azért, hogy amikor az életünk hajója eltűnik a sírban, se előtte mi, se akkor, a hozzátartozóink ne maradjanak reménység nélkül. Tudjuk, mert leírták, ránk hagyták az ő tanítványai: megmenekültünk! Halálunk pillanatában jön értünk a mentőhajó és átvisz bennünket oda, ahol Jézus vár. Vár mindenkire, aki még büszkén evez, vár arra, aki már tudja, léket kapott a csónakja, vár arra, aki már csak lebegve várja, hogy jöjjön érte Megváltó. (Kereskényi Sándor)

 

***************************************************************

A nap gondolata:

A félelmet és a reményt jobban megszoktuk, mint hogy benne legyünk mindannak a kellős közepében, amit reméltünk, vagy amitől féltünk. (Lars Gustafsson)

 

******************************************************

Imádság:

Jézusom! Hálás vagyok megmentett életemért. Köszönöm, hogy elveszett állapotomban értem is lehajoltál. Ámen

Napi Ige és gondolat

*****

2014. augusztus 20. szerda

***************************************************************

 

Megváltozott élet?

 

„Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes!” (Máté 5:48)

 

Sok hívő azt gondolja, hogy attól, hogy keresztyén lett, elkezdett gyülekezetbe járni, és MEGVÁLTOZOTT AZ ÉLETE, minden rendben van. De BÁRMELYIK egyházhoz is csatlakozik valaki, ott elkezdik majd őt tanítani, megtanítják neki annak a felekezetnek a szabályait, elvárásait, szokásait. El fog kezdeni gyülekezetbe járni, ahol új barátokat szerez, majd egyre többet és többet a gyülekezet fogja kitölteni az életét.

A gyülekezetben egy mércét állítanak mindenki elé, amit, hogyha sikerül elérnie, befogadják a többiek maguk közé. Tanítanak majd neki jó dolgokat, bizonyos bűnöket abba fog hagyni, és elkezd majd a többiekhez alkalmazkodni, átveszi a szokásaikat, azért, hogy elfogadottá váljon, és hogy ne lógjon ki a sorból. Ha nem sikerül, az sem gond, mert mindent meg lehet játszani.

És kétség kívül a gyülekezettel való kapcsolat gyökeres változást eredményezhet az életében. De ez szinte bármelyik egyházra igaz, mindenhol találni embereket, akik nagyon büszkék a gyülekezetükre. Büszkék rá, mert elérték az egyházuk által megszabott szintet, sőt egyesek nagyon buzgón túl is szárnyalták.

Drága barátom, ne csapd be önmagadat azzal, hogy elértél egy gyülekezet által felállított mércét, és, hogy megváltozott ettől az életed! A gyülekezetedben eljátszhatod, hogy te vagy a jó keresztyén, de az utolsó napon Jézus előtt kell majd megállnod, és az Ő szavai fognak megítélni. Az Ő mércéje pedig ez:

“Legyetek azért ti TÖKÉLETESEK, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes!”

Ez legyen a szemeid előtt, és ehhez mérd a megváltozottnak gondolt életedet! Térdelj le, imádkozz, és keresd Őt! A gyülekezetben és más hívők társaságában valószínűleg „csupán megváltozol”, de ha Jézust követed, akkor olyan leszel, mint a Mestered! (Prókai Árpád)

***************************************************************

A nap gondolata:

A pokol kapuja felett ez áll: a megérdemelt jutalom. A menny kapuja felett pedig ez: Isteni kegyelem.

******************************************************

Imádság:

Jézusom! Köszönöm, hogy a tied lehetek, és szavadnak engedelmeskedve élhetek. Bocsásd meg elbukásaimat. Messze vagyok még a tökéletességtől, dolgozz rajtam. Ámen

Napi Ige és gondolat

*****

2014. augusztus 19. kedd

***************************************************************

 

Annyira nem szúr…

 

„El onnét, el onnét! Gyertek onnan, s ne érintsetek semmi tisztátalant. Vonuljatok ki közülük, s tisztuljatok meg…” (Ézsaiás 52:12)

 

Sokszor sajnos ténylegesen olyanok vagyunk, mint a székely kutyája:

Látogatóba megy a székely a komájához, poharazgatnak, poharazgatnak, és mindeközben fekszik a kutya a tűzhely előtt, és nyüszít… Úgy másfél óra múlva már nem bírja a koma és megkérdezi:

– Ember, ugyanbiza milyen baja van annak a kutyának, hogy ennyire sír?

– Semmi baja nincs annak – mondja a házigazda –, csak ott, a tűzhely előtt ahol fekszik, a padlóból kiáll egy szeg, és szúrja az oldalát…

– Na de komám, hát akkor mér’ nem fekszik odébb?

– Hát mert annyira nem szúrja…

Jézus nem tolerálja a bűnt, Ő a bűn miatt halt meg. A pokol a bűnösöknek a helye, a pokol az engedetleneknek a helye. Ha tovább folytatod a bűnt, a pokolban fogod végezni! Ha tovább folytatod a bűnt, akkor még csak nem is ismered Jézust, nincs Vele kapcsolatod, barátom, sohasem találkoztál Vele.

Ha úgy érzed, hogy tovább folytathatod a bűnt, akkor itt az ideje, hogy letérdelj, és Jézushoz kiálts. Kérj Tőle kijelentést, és akkor tudni fogod, hogy Ő nem tolerálja a bűnt!

Drága barátom, térdelj le, ismerd meg Jézus Krisztust, és annyira irtózni fogsz a bűntől, hogy elfutsz majd tőle, el fogsz menekülni a test kívánságától, és engedelmeskedni fogsz Jézus Krisztusnak! Keresni fogod, hogy hogyan járj az Ő kedvében. Mert meg fogunk állni Őelőtte egy napon, és Ő meg fog ítélni minket. Barátom, Ő egyáltalán nem tűri meg a bűnt! (Prókai Árpád)

***************************************************************

A nap gondolata:

A felületes bűnbánat nemtörődömségbe visz. (Spurgeon)

******************************************************

Imádság:

Uram! Tégy érzékennyé a bűnnel szemben! Add, hogy ne szokjak hozzá és éljek benne, hanem újra és újra megbánva vigyem eléd! Ámen

Napi Ige és gondolat

*****

2014. augusztus 18. hétfő

***************************************************************

Drágának tartalak, és becsesnek, mivel szeretlek. (Ézs 43:4)

 

Mai Igénk Isten személyes bíztatása számunkra. Az alábbi történet is segít ennek elmélyítésében:

Egy professzor felmutat egy 10.000 Ft-os bankjegyet az évfolyamnak, majd megkérdi a hallgatókat: „Ki szeretné ezt a bankjegyet?” Minden gyerek felemeli a kezét. Összegyűri a kezében a pénzt, majd újból felteszi a kérdést az osztálynak: „Továbbra is szeretnétek?” A kezek ismét az égbe emelkednek. A professzor eldobja a gyűrött bankjegyet, majd ráugrik és eltapossa, ezután újból megkérdi: „Még mindig akarjátok a pénzt?” A hallgatók újból jelentkeznek egytől egyig. A professzor ekkor így szól: „Kedves hallgatóim, ma tanultatok egy nagyon fontos leckét az élettől: Habár ezt a 10.000 forintot összegyűrtem, rátapostam és eldobtam, de továbbra is szeretnétek, ha a tiétek lenne, mert a bankjegy értéke nem változott, még most is 10.000 forintot ér! Sokszor az életben ellenkeznek veletek, emberek visszadobnak és elutasítanak titeket. Azt érzitek, hogy már nem ér semmit a létetek, de a ti ÉRTÉKETEK nem változik soha Isten szemében, még akkor sem, amikor a legrosszabb passzban vagytok, az emberi életetek ÉRTÉKE TOVÁBBRA IS UGYANANNYIT ÉR!

 Csak annyit teszek még hozzá, hogy Jézusban, az Ő értünk hozott áldozatában láthatjuk meg Isten előtti értékünket igazán…

***************************************************************

A nap gondolata:

Mindennek van fény- és árnyoldala, a mi Istenünk pedig mind a két oldalon megtalálható. (Spurgeon)

 

******************************************************

Imádság:

Istenem! Olykor meggyűrődöm az élet terhei alatt, máskor megtaposnak, és azt hiszem, egyre kevesebbet érek, de nem így van. Köszönöm, hogy Jézusban megmutattad nekem, hogy értékem felbecsülhetetlen, hogy drága, becses és szeretett vagyok előtted. Ámen

Napi Ige és gondolat

*****

2014. augusztus 17. vasárnap

***************************************************************

 

Ne álljatok bosszút önmagatokért, szeretteim, hanem adjatok helyet az ő haragjának, mert meg van írva: „Enyém a bosszúállás, én megfizetek” – így szól az Úr. (Róma 12:19)

 

A bennünket ért sérelmeket megbosszulni nagyon emberi dolog. De Isten nem ezt várja övéitől. Íme, egy történet, mely szolgáljon épülésünkre:

A  szerzetes egyszer a  kolostor vezetőjéhez  fordul:

„Megsértett egy szerzetestestvér és most bosszút akarok állni.” „Hagyd ezt inkább Istenre  és  felejtsd el  a  dolgot” –  válaszolta  az apát.  De  ő erősködött: „Nem nyugszom  addig, amíg  bosszút nem állok a  sérelemért.” Mire az apát:  „Rendben. Akkor  most imádkozzunk  együtt! Istenünk,  nincs szükségünk arra, hogy gondunkat viseld, mert magunk fogunk bosszút állni a bennünket ért sérelmekért. Ámen” A  szerzetes   megértette  a   rövid  ima mondanivalóját  és   lemondott szándékáról.

Neked van mit átadnod az Úrnak? Tedd meg, ne várj vele sokat, mert csak a lelkedet mérgezi…

***************************************************************

A nap gondolata:

A bűn lassan ölő méreg, melytől a lelkiismeret fájdalommentesen elsorvad.

******************************************************

Imádság:

Uram! Bocsáss meg nekem azért, mert olykor azt hiszem, az a jó, ha bosszút állok az engem ért sérelmekért. Rosszul gondolom. Minden engem ért sértésnek előtted a helye, Te tudod azt a legjobban elrendezni. Köszönöm Neked. Ámen

Napi Ige és gondolat

*****

2014. augusztus 16. szombat

***************************************************************

 

Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz. (Róma 12:9)

Honnan tudjuk, hogy mi a jó és mi a gonosz? Van valamilyen stabil mérce erre? Vagy kinek milyen a mércéje, annak alapján fogja eldönteni? Nos, „Minden dolog mértéke az ember” – mondta egy Krisztus előtt V. században élt gondolkodó. Tényleg ez a jó, ha az ember, vagyis mi magunk vagyunk a mérce? Aligha, hiszen, ha én vagyok saját mércém, akkor csak arra tekintek, ami nekem jó, minden mást figyelmen kívül hagyok. Szép egy mérce…

A hívő embernek van egy csalhatatlan mércéje: Isten Igéje. Mihelyst más mércét kezdünk használni, elvétjük az irányt.

Iszonyodni a gonosztól azt jelenti, hogy rossznak tartom azt, amit Isten rossznak tart. Bűnnek látom azt, amiről Isten azt mondja, hogy bűn. Minél elmélyültebben ismerjük az Igét, annál jobban tudjuk, hogy mi a gonosz és mi a jó Isten szerint. És minél jobban érdekel ez bennünket, annál inkább tudunk és akarunk ennek megfelelően élni. Te mennyire iszonyodsz attól, ami nem kedves Isten előtt?

***************************************************************

A nap gondolata:

A bűnbánat annyit tesz: úgy sajnálom, amit tettem, hogy többé nem teszem.

******************************************************

Imádság:

Uram! Köszönöm, hogy életem mércéje egyedül a Te Igéd lehet. Ez az egyetlen csalatkozhatatlan mérce. Ehhez szeretném tartani magam. Bocsáss meg, ha nem sikerül. Ámen

Napi Ige és gondolat

*****

2014. augusztus 15. péntek

***************************************************************

 

De népem nem hallgatott szavamra, Izráel nem engedelmeskedett nekem. (Zsoltárok 81:12)

Mit érez a szülő akkor, amikor gyermekei nem hallgatnak rá, noha mindent megtesz övéiért? Fájdalom, szomorúság járja át a szülői szívet. Mennyivel inkább így érzett Isten, amikor Egyiptomból, a szolgaság házából kivezette választott népét, akik mindezt hálátlansággal és engedetlenséggel viszonozták. „De népem nem hallgatott szavamra.” Mennyi szomorúság van ebben a mondatban. Hiszen egyik oldalon ott van a népéért csodák sokaságát cselekvő Isten, a másik oldalon pedig az ennek ellenére sem Istenre tekintő és Benne bízó nép.

Isten a mi személyes életünkben is sok csodát tett már. Azonban hányszor nem hallgatunk rá mi sem. Hányszor vagyunk engedetlenek irányába… Pedig jól felfogott érdekünk lenne az Úrra bízni magunkat. Hogy miért? Azért, mert Ő tudja, hogy mit miért tesz vagy enged meg életünkben. Ő látja a közeli és távoli jövőnket is, vagyis azt is, amit mi még csak nem is sejtünk. Meghallgatjuk, komolyan vesszük és engedelmeskedünk Neki vagy megszomorítjuk Őt engedetlenségünkkel? Ez a két lehetőségünk van, és sokszor kell döntenünk. Mi képezi döntéseink alapját: Isten iránti bizalmunk, vagy valami más?

 

***************************************************************

A nap gondolata:

..azon elmélkedjünk, hogy manapság és mibennünk mi módon van jelen a Jézus Krisztus. Néhány segítő gondolat: úgy van jelen, mint életlendület. Sok mindent megteszünk, amit nem tennénk, ha nem élne bennünk a Krisztus. De úgy is jelen van, mint fékező erő. Sok mindent nem teszünk, amit megtennénk, ha nem élne bennünk a Krisztus. (Farkas József)

******************************************************

Imádság:

Uram! Hálás vagyok áldásaidért, csodáid sokaságáért, melyekkel eddig segítetted utamat. Nem is lehetne más válaszom minderre, mint az engedelmesség, a hálából való Neked élés. De bűnös, gyarló vagyok. Sokszor vagyok hálátlan gyermeked, aki nem hallgat szavadra. Bocsáss meg és adj engedelmes szívet nekem. Ámen

Napi Ige és gondolat

*****

2014. augusztus 14. csütörtök

***************************************************************

Ha megbántok valakit…

Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek… (Mt 6:12)

Ha megbántok valakit… Ez egy befejezetlen mondat. Szándékosan nincs befejezve. Te hogyan folytatnád?

A teljesség igénye nélkül néhány variáció:

Ha megbántok valakit, akkor bocsánatot kérek Istentől, de az általam megbántott embertől soha.

Ha megbántok valakit, akkor bocsánatot szoktam kérni az illetőtől.

Ha megbántok valakit, akkor sem érdekel, mert az a fontos, hogy kimondom, amit gondolok.

Lehet ezt még ragozni ettől hosszabban is és több irányba is.

„Ha megbántok valakit, az legyen az ő baja.” – nyilatkozta a közelmúltban egy sportoló. Ez is egy verzió a megkezdett félmondat folytatására.

        Mai Igénk vigyen abba az irányba bennünket, hogy lehetőleg ne bántsunk meg senkit. Persze akarva-akaratlanul is előfordul, hogy megtesszük, és ha így járunk, akkor a hívő ember él a bocsánatkérés lehetőségével. Istentől és egymástól is bocsánatot kell tudnunk kérni. Nem olyan könnyű azonban ezt megtenni, de mindenképpen szükséges a lelki békéhez. Neked mennyire sikerül?

***************************************************************

A nap gondolata:

A bűnbocsánat nélkül élő ember hasonlít ahhoz, aki nyugodtan alszik, míg feje felett ég a ház.

 

******************************************************

Imádság:

Uram! Téged is, embertársaimat is meg szoktam bántani. Téged gyakrabban. Szeretnék azonban rendszeresen és őszintén élni a bocsánatkérés lehetőségével. Bocsásd meg, ha nem látom be bűneimet és nem jön ki a számon a bocsáss meg kérése. Szeretnék nem vétkezni, de ha megteszem, tudom mi a megoldás. Köszönöm, hogy Jézusért Te is megbocsátasz nekem. Ámen

Napi Ige és gondolat

*****

2014. augusztus 13. szerda

***************************************************************

 

Ne aprózd el!

 

Ez pedig a vétekért való áldozatnak törvénye; igen szentséges az. A mely helyen megölik az egészen égőáldozatot, ott öljék meg a vétekért való áldozatot is, és a vérét hintsék az oltárra köröskörül. A kövérjét pedig áldozzák meg mind, a farkát is, és a mely kövér a belet takarja. A két veséjét és a rajtuk lévő kövérséget, a mely a véknyaknál van, úgyszintén a májon lévő hártyát a vesékkel együtt szedje ki. És füstölögtesse el azokat a pap az oltáron tűzáldozatul az Úrnak. Vétekért való áldozat ez. (3Móz 7,1-5)

 

Milyen távolinak és barbárnak tűnik az áldozati állatok feláldozásának aprólékos leírása. Vajon miért volt szükség erre a körülményes, aprólékosságában végtelenül pontos áldozatbemutatásra? Az Isten választottainak meg kellett tanulniuk e törvények által, hogy az Istennel való kapcsolatukban nem lehet elnagyolni semmit, nem lehet ímmel-ámmal végezni az áldozatbemutatást. Egész emberre, teljes odafigyelésre, maximális precizitásra, testi-lelki jelenlétre volt szükség.

Sokszor megtörténik velünk, hogy bár testben a munkánkat végezzük, de lélekben igen messze járunk. Megtörténik, hogy a feladatainkat csak úgy nagyolva végezzük el. Felületesen kezeljük sokszor, még a legszorosabb emberi kapcsolatainkat is. Ennek természetesen megvannak a maga learatott vadtermései is, melyeknek keserű ízét kell elviselnünk hol nekünk, hol felebarátainknak, hol mindannyiunknak együttesen. Miért lenne kivétel az Istennel való kapcsolatunk elnagyolása, ímmel-ámmal végzett áldozatbemutatásunk?

Gondolkozzunk el mi, Isten mai választottai, nem kellene-e újratanuljuk, hogy Istennel való kapcsolatunkban egész emberre, teljes odafigyelésre, maximális precizitásra van szükség!

Vigyázzunk ma is arra, hogy emberi kapcsolatainkat, de főleg Istennel való kapcsolatunkat ne nagyoljuk el, ne kezeljük felületesen, hanem teljes életáldozattal, életünk odaszentelésével szolgáljunk egymásnak és Neki, a mi Istenünknek. (Prókai Árpád)

***************************************************************

A nap gondolata:

Jézus rettenetesen gyűlölte a bűnt, mert szerette az embereket, kiknek romlására volt a bűn. (Fosdick)

 

******************************************************

Imádság:

Istenem! Nem ritkán felületes vagyok. Elnagyolom, sőt elsietem még a Veled való kapcsolatomat is. Taníts engem odaszántabbnak lennem. Ámen

Napi Ige és gondolat

*****

2014. augusztus 12. kedd

***************************************************************

Veled mi a helyzet?

 

Élt pedig Jeruzsálemben egy ember, Simeon volt a neve, igaz és istenfélő férfiú, aki várta Izrael vigasztalását, és a Szentlélek volt rajta. A Szentlélek kijelentette neki, hogy halált nem lát, amíg meg nem látja az Úr Felkentjét. Ekkor a Lélek ösztönzésére a templomba ment. Amikor szülei bevitték a gyermek Jézust, hogy a törvény szokása szerint cselekedjenek vele, karjaiba vette őt, és Istent magasztalva így szólt: “Most bocsátod el, Uram, szolgádat a te igéd szerint békességben, mert látták szemeim üdvösségedet, melyet minden nép színe előtt készítettél, világosságul a nemzetek megvilágosítására és dicsőségére népednek, Izraelnek. (Lk 2:25-32)

 

Gondolkodtam, mit mond ez az Ige NEKEM ma?

1.)    Vajon milyen értékelés áll rólam a mennyei személyi lapomon? Simeonról ez van feljegyezve: igaz, istenfélő, várta a Messiást és lelki beállítottságú volt.

2.)    Meghallotta a Lélek ösztönzését, hogy induljon el – most éppen a templomba. Nekem vajon milyen az a bizonyos belső hallásom? Indulok, ha azt hallom, hogy induljak?

3.)    Istent magasztalta, hogy meghallgatta imáját, és most az éppen teljesedik. Hányszor és hányszor hallgatta meg imámat az Úr! És a magasztalás? Néha bizony elmaradt!

4.)    Simeon elfogadta sorsát. Idős volt már. Erre a napra várt, hogy találkozzon a világ Üdvözítőjével. Istenre bízta további sorsát. Most már akár nyugodtan meghalhatok, ha éppen ez az akaratod Istenem. Én meg: Uram, szeretném látni, hogy felnőnek a gyermekeim. Hogy diplomát kapnak. Hogy elhelyezkednek. Hogy megházasodnak. Hogy unokáim lesznek… Hol marad az Úrra hagyatkozás?

5.)    És végül – Simeon nyíltan és bátran bizonyságot tett Jézusról, amikor emberileg nézve, jobb lett volna, ha hallgat. Nem volt népszerű, amit mondott. Egyáltalán nem! Mindent jobban akartak akkor, minthogy találkozzanak Jézussal. És én? Mennyire merem nyíltan vállalni, hogy kinek az oldalán állok? Hogy várom visszajövetelét, hogy ebben a reménytelen világban VAN REMÉNYSÉGEM!? És VELED mi a helyzet? Mi a válaszod a fenti öt kérdésre? (Prókai Árpád)

***************************************************************

A nap gondolata:

Aki Isten ítéletét rettegi, az nem fél a világ ítéleteitől.

 

******************************************************

Imádság:

Mennyei Atyám! Magasztallak Téged Megváltómért, az Úr Jézusért! Köszönöm, hogy az övé lehetek. Ámen