Napi Ige és gondolat
*****
2015. január 12. hétfő
***************************************************************
„…Most azért az Urat féljétek, és őt szolgáljátok tökéletesen és igazán… de én és az én házam népe az Urat szolgáljuk! … Ezután elbocsátotta Józsué a népet, mindenkit a maga örökségébe.” Józsué 24, 14. 15. 28
Úgy gondolom, ma mindannyiunk tapasztalása, hogy családjaink közösségére, összetartozására egyre erőteljesebben kell figyelnünk. Hiába az egyre modernebb utazási lehetőségek, az olcsó repülőjegyek és az igazán gyorsforgalmú autópályák, valahogy időnk és lehetőségünk mégis egyre kevesebb, hogy ezeket a földrajzi távolságokat le tudjuk győzni. És hiába vannak a zsebünkben a mindentudó okostelefonok és internetes lehetőségek, egy unokának a mosolyát, egy gyermeknek az ölelését pótolni nem lehet. Ma, amikor szinte minden magyar családra igaz, hogy valamely része, tagja a szülőföldtől távol szakadva, a világ más pontján keresi a boldogulást és a boldogságot, mindannyian tapasztaljuk, hogy milyen nehéz még egy ünnepnapon is összehozni a családot, akár csak a legszűkebb értelemben véve is.
Ezért fontos és szükséges, hogy egy családban, egy háznépben legyen összetartó erő, mely óv a szétforgácsolódástól; hogy legyenek együtt, közösen kimondott hitvallások, együtt felvállalt értékek, melyek a következő nemzedékeknek is irányt és utat mutathatnak. Hiszen a gyermekek még vajmi keveset értenek a világból, annak működéséből, ők arra fognak indulni, amerre mi indítjuk őket. Ahol pedig háznépként, családként ki tudják mondani, hogy én és az én házam népe az Urat szolgáljuk, ott van, ami összekössön határokon és generációkon átívelve is. Mert a láthatatlan Istennek szeretete megtanít távolságok dacára is érezhetően szeretni, és az Úrnak félelme megőrizhet az elviselhetetlennek tűnő aggodalmaktól, melyet számos – gyermekét, párját, unokáját messze engedő – emberen látok.
Bárhol legyen is otthonunk, lakóhelyünk, tudjunk Józsuéhoz hasonlóan emlékezni, hogy miként áldott meg bennünket is az Úr családként, háznépként; tudjunk hűségesek maradni nevéhez a mindennapok kísértései, kihívásai közepette is, akár idegen körülmények között is; és igyekezzünk családjainkra hitvalló szívvel, egy háznépként vigyázni, egy irányba, az Isten felé haladni.
/Gyallai Henrietta/
***************************************************************
A nap gondolata:
Csak az forog biztosan az emberek között, aki szívesen rejtőzködik.
******************************************************
Imádság:
Urunk, sokunk szívében van féltés távolban élő szeretteink felé. De hisszük, hogy a belőled merítkező szeretet a kilométerek számától függetlenül is élő és tapasztalható valóság lehet. Segíts, Urunk, megőrizni háznépeinket, családjainkat a lelki széthullástól, hogy a tőled, közösen kapott áldások összekössenek, egy irányba, feléd vezessenek bennünket. Ámen.