Napi Ige és gondolat
*****
2015. január 22. csütörtök
***************************************************************
Majd szólt a tanítványaihoz is: „Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála, hogy eltékozolja a vagyonát. Ezért előhívatta, és így szólt hozzá: Mit hallok rólad? Adj számot a sáfárságodról, mert nem lehetsz többé sáfár. Erre a sáfár így gondolkozott magában: Mit tegyek, ha uram elveszi tőlem a sáfárságot? Kapálni nem bírok, koldulni szégyellek. Tudom már, mit tegyek, hogy amikor elmozdítanak a sáfárságból, legyen, aki befogadjon házába. Azután egyenként magához hívatta urának minden adósát, és megkérdezte az elsőtől: Mennyivel tartozol az én uramnak? Az így felelt: Száz korsó olajjal. Erre azt mondta neki: Vedd az írásodat, ülj le gyorsan, és írj ötvenet. Azután a másiktól is megkérdezte: Te mennyivel tartozol? Az így válaszolt: Száz kórus búzával. Erre így szólt hozzá: Vedd az írásodat, és írj nyolcvanat. Az ura pedig megdicsérte a hamis sáfárt, hogy okosan cselekedett, mert e világ fiai a maguk nemében okosabbak, mint a világosság fiai. Én is mondom nektek: szerezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonnal, hogy amikor elfogy, befogadjanak titeket az örök hajlékokba. (Lk 16,1-9)
A példázatbeli hamis sáfár két legyet ütött egy csapásra. Az adósságok egy részének jóváírásával egyrészt, tudatosan, barátokat szerzett magának, másrészt, ezzel együtt embereket húzott ki a bajból. Hiszen az adósok vele együtt buktak volna le. Egészen a börtönig. Jézus megint csak azt mondja; tanuljunk tőlük! Ezt is tanuljuk meg! Szerezzünk magunknak barátokat úgy, hogy egyúttal kimentjük őket a bajból. A legnagyobb bajból. A börtönből. Megkötözött állapotukból, bűneik börtönéből. Menj oda egy adósodhoz! Tartozik neked egy bocsánatkéréssel. Mert rosszat tett neked valamikor. Mert megsértett. Kárt okozott, becsapott. Menj oda hozzá és engedd el a teljes tartozást. Mondd el neki, hogy olyan dolgot tett, ami nem kedves Isten előtt, de mivel te magad bocsánatot kaptál tőle ezernyi más vétkedért, elengeded néki a tartozást.
Barátot szerzel magadnak, ráadásul (és ez a fontosabb) megmented a számonkéréstől. Mert Isten kegyelméből elkezd gondolkodni ezen az érthetetlen dolgon. Aztán úgy dönt, másokkal már nem teszi meg azt, amit veled szemben követett el. Jó útra tér. Talán az egyetlen ÚT-ra. Arra, amelyiken te is jársz. És mindez azért, mert elengedtél egy tartozást. És ezzel megmentetted. Jakab levelében olvassuk: „… aki megtérített egy bűnöst a tévelygés útjáról, megmenti annak a lelkét a haláltól, és sok bűnt elfedez.” Hamis sáfár voltál és lélekmentő lett belőled… (Kereskényi Sándor)
***************************************************************
A nap gondolata:
„Remélem, elérem a magas kort és az utolsó években nem kívánok dugáruként semmit sem a hátsó zsebemben a túlvilágra csempészni; remélem, akkorra már senkinek sem irigylem ki szájából a falatot és karjából a nőt; nem lesz eldugott bosszúm, nem lesz tartozásom, és nem fogok botorul elmulasztott dolgokon keseregni.” (Hamvas Béla)
******************************************************
Imádság:
Köszönöm Istenem, a fiadban kínált másmilyen életet, hogy Benne az életet és az utat egyszerre találtam meg! Ámen